in

Szemszárazság – okok és tudnivalók

A szem nemcsak a lélek tükre, hanem az egészségé is, és aki ért hozzá, sokféle betegséget korán el tud csípni azzal, ha alaposan megfigyeli önmagát. Még jobb, ha az ember rendszeresen ellátogat a szemészorvoshoz és a felmerülő tüneteit, kérdéseit átbeszéli a szakemberrel.

A szemünk a legféltettebb, legösszetettebb és legérzékenyebb érzékszervünk. Épségének és egészségének megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet élhessünk. A tanulásnak, a munkavégzésnek vagy például az autóvezetésnek is egyik alapvető feltétele az éles látás. A szemünk védelme tehát mindannyiunk számára fontos kérdés, ennek érdekében pedig minden egyes tünetre érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk, mert sosem tudhatjuk, hogy nem valami komolyabb probléma állhat-e a háttérben.



Szinte mindennaposnak mondható és állandóan visszatérő tünet sokaknál a szem szárazsága és az ezzel együtt járó szemirritáció, amelyek jelentősen megzavarhatják a komfortérzetünket, amennyiben elszenvedői vagyunk a problémának. Nézzük meg, hogy milyen okok állhatnak ezen tünetek hátterében és hogyan tudjuk bizonyos lépésekkel minimalizálni a megjelenésük kockázatát.

 

Mit nevezünk szemszárazságnak?

Amennyiben valamilyen zavar lép fel a könnytermelésben vagy valamiért túl hamar párolog el a könnyünk, akkor szemszárazságot tapasztalunk. Mindkét esetben a könnyfilm sérülése állhat a háttérben.

A felületet borító könnyfilm feladata a szaru- és kötőhártya állandó nedvesen tartása, a külső szaruhártyaréteg oxigénnel és tápanyaggal való ellátása, a szaruhártya egyenetlenségeinek kiegyenlítése, a szem védelme az esetlegesen érkező külső bakteriális és vírusos támadásoktól, valamint még a néha bekerülő idegentestek kiöblítése és eltávolítása is.

A folyamatosan termelődő, másodpercenként nagyjából 1-2 mikroliternyi – napi 1-3 ml – könnyet 5-10 másodpercenkénti pislogással oszlatjuk el a szemünk felszínén, hogy annak fénytörő felületén mindig kellő mennyiségű legyen belőle. Hiányában a szaru- és kötőhártya pislogásra fájdalmas, érzékeny és sérülékeny lesz. A szemünk viszket és ég, sőt a látás is homályossá válhat.

 

A szemszárazság gyakorisága

A szem szárazsága az egyik leggyakoribb szembetegség. Minden harmadik embert érinthet élete valamelyik szakaszában – főleg 40 év felett –, és a szemészhez fordulók ötödénél megtalálható ez a probléma. Idősebb korban a könnymirigyek sorvadása miatt a tünet még gyakoribbá válik. Ezenkívül különösen gyakran fordul elő ez a tünet a változókorú nőknél. Az egyre inkább csökkenő ösztrogénszint következtében elvékonyodik a szem nyálkahártyája, így sokkal nehezebb a szaruhártya és a kötőhártya nedvesen tartása.

 

Hogyan diagnosztizálható a szemszárazság?

A cél annak kiderítése, hogy pontosan mi okozza a könnyhiányt. A szemszárazság vizsgálatakor először kikérdezik a beteget, mióta érzi száraznak a szemét, mely napszakokban romlik és mikor javul az állapot. (A Meibom-mirigy gyulladása esetén például estére javul az állapot, de ha például a könnypárolgás gyorsabb a kelleténél, reggel érzi jobbnak a szemét a beteg.)

Fáradt szem
Modern életvitelünk miatt, a szemszárazság népbetegség

A pácienstől megkérdezik, milyen egyéb betegségei vannak, milyen körülmények között él, mit és hogyan dolgozik. Szükség esetén belgyógyászati vizsgálatokra is elküldik, amelyekkel ki lehet deríteni, ha a háttérben a szemszárazsággal járó egyéb alapbetegségek húzódnak meg. A szemészeti vizsgálat alkalmával az orvos alaposan megnézi a szemet, és egy sor vizsgálatot végezhet el a szem, valamint a könnytermelés mennyiségének, összetételének, a szemhéjak és könnymirigyek és a kötő- és szaruhártya állapotának vizsgálatára.

 

A szemszárazság lehetséges okai

A szemszárazságnak rengeteg különböző oka lehet, melyek közül azonban az alábbiak a leggyakoribbak:

  • Kontaktlencse használata
  • Számítógép képernyője előtt eltöltött idő meghaladja az egészséges szintet
  • Száraz levegő, főleg a fűtésszezonban
  • Huzat és a dohányfüst
  • Ritka pislogás munka vagy olvasás közben
  • Egyes gyógyszereknek lehet ilyen mellékhatásuk – például a fogamzásgátló tablettáknak, az allergiaellenes szereknek, a tudatmódosító szereknek, az altatóknak és egyes vérnyomáscsökkentő készítményeknek
  • Betegségekben (diabetes, pajzsmirigy, bizonyos autoimmun problémák) szenvedők is tapasztalhatnak szemszárazságot
  • Idős életkor (csökkent könnytermelés)

 

Milyen módon kezelhető a szemszárazság?

A száraz szem kezelésének célja a szemfelszín nedvesen tartása, az egészséges könnyfilm mennyiségének és minőségének helyreállítása, a tünetek megszüntetése, a látás javítása.
Amennyiben a szemszárazság valamilyen alapbetegség tüneteként jelenik meg, úgy először ezt kell kezelni, és a szemszárazság ezután már könnyen meg tud gyógyulni. Sajnos az esetek nagy részében nem lehet rátalálni a betegség valódi okára, így csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni. A szemszárazság elleni kezelés eszközei a könnypótlás, a könnyelvezetés elzárása, a könnypárolgás megakadályozása, végül pedig ép könnymirigyek esetén a könnykiválasztás fokozása gyógyszerekkel, amelyeket a szemorvos a szemszárazság súlyossága függvényében választ ki és alkalmaz.

Az enyhe szemszárazságban szenvedő betegek panaszai általában bizonyos tevékenységekhez kötődnek. Ilyen például a nagy mértékű számítógép használat vagy a hosszú időn át tartó autóvezetés. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha ezen tevékenységek idejét korlátozzuk, pihenési szüneteket iktatunk be és érdemes odafigyelni a gyakoribb pislogásra is. A kezelés pedig a műkönnyekkel való könnypótlás. Súlyosabb, nem pusztán életmódbeli hatások okozta tünetek esetén a kezelés összetettebb. Közepesen súlyos szemszárazság esetén gyakoribb könnypótlásra és éjszakai kenőcsök alkalmazására is sor kerülhet.

Még súlyosabb esetben a műkönnyek mellett hialuronsavat is adagolhatnak a szembe, a könnypontok elzárásával pedig szükség lehet a könnyelfolyás megszüntetésére. A párolgást csökkentő, terápiás lágy kontaktlencse vagy speciális, oldalról is zárt szemüveg használatával megakadályozható a kevesebb mennyiségű könnyfilm idő előtti elpárolgása.



A kezelés során természetesen a káros környezeti hatásokat (például a dohányfüstöt vagy más levegőben terjedő irritáló anyagot) lehetőleg kerülni kell. Továbbá mivel a könnytermelés feltétele, hogy a szervezetben elegendő folyadék álljon rendelkezésre mindenféle folyadék és nyálka termelésére, az állapot javulásához elengedhetetlen a bőséges folyadékfogyasztás.
Bármi is okozza a szemszárazságot, a könnyfilm párolgását csökkenthetjük, ha igyekszünk hosszabb ideig páradús levegőben tartózkodni.

 

A megelőzés lehetőségei

Segít nedvesen tartani a szemet, ha naponta többször szellőztetünk abban a helyiségben, ahol sokat tartózkodunk. Érdemes beszerezni egy szobai páratartalom mérőműszert, hogy megtudjuk az aktuális értéket, illetve, hogy beállítsuk a szoba ideális páratartalmát. Szükség esetén használhatunk párásítókészüléket, de ha ilyen nem áll rendelkezésre, megoldás lehet egy vizes kendő ráterítése is a fűtőtestre.

Fontos, hogy lehetőleg ne tartózkodjunk huzatos helyen. Járműveken utazva kerüljük a nyitott ablak mellé ülést.

Kerüljük a forgalmas utcákat a kipufogógázok miatt. Cseréljük gyakran a levegőszűrő filtert a saját gépkocsink szellőzőjében, klímaberendezésében.

Fogyasszunk elegendő mennyiségű folyadékot. Ez évszakonként és időjárástól függően is változó, a forró nyári napokon sokkal többet szükséges innunk, mint egy átlagos téli napon.

Érdemes szemüveget, napszemüveget hordani, főleg, ha nagyfokú UV sugárzásnak van kitéve a szemünk. Lehetőleg ne használjunk érösszehúzó hatású és kortizon tartalmú szemcseppeket, mert ezek súlyosbíthatják a problémát.

Óvatosan kell bánni a kozmetikumokkal is, a szempilla festése például kimondottan nem ajánlott, mert az eltömheti a könnymirigyek kivezető nyílásait, nem engedve a szabad könnyezést. Bár szemszárazságnál általában kényelmetlen a kontaktlencse viselése, megtörténhet, hogy mégis ehhez folyamodik a páciens. Lágy kontaktlencsékhez csak tartósítószert nem tartalmazó műkönnyek használatát ajánljuk, mivel az ilyen adalékok a lencse anyagába felszívódva a szaruhártya károsodásához vezethetnek.

Végső soron fontos megjegyeznünk, hogy ha fájdalmat, égő érzést tapasztalunk vagy gyulladt és érzékeny a szemünk, azonnal forduljunk szemorvoshoz, ne próbáljuk otthon, házilagos módszerekkel megoldani a problémát!

Fontos telefonszámok Horvátországban

Horvátországi nyaralás? Jó, ha tudod ezeket a telefonszámokat!

Magyarországhoz közeli sípályák

Magyarországhoz közeli sípályák, amit 2-3 óra alatt elérhetünk!