Egyre népszerűbb úticél a pihenést kereső nyaralók és a mozgalmasabb kikapcsolódást kereső, túrázni, felfedezni szerető utazók körében is Montenegró. Ez a különleges természeti adottságokkal rendelkező ország egyaránt érdekes lehet a tengerpartjai és a hegyei miatt is. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy melyik formáját szeretné átélni a hétköznapokból való kikapcsolódásnak, az aktívabb vagy a passzívabb pihenéshez keres inkább helyszínt ebben a csodálatos országban.
A választáshoz, egy leendő útiterv összeállításához szeretnénk némi támpontot adni ezzel a bejegyzéssel, felsorolva azokat a látnivalókat, helyszíneket és érdekességeket, amelyek nálunk bekerültek a kihagyhatatlan kategóriába
Általános információk Montenegróról
Montenegró a Balkán-félsziget középső részén helyezkedik el, az Adriai-tenger partján. Nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. Az ország neve a lakói nyelvén Crna Gora, ami fekete hegyet, vagy fekete hegyek országát jelenti.
A turisták számára igen vonzó természeti környezet Montenegróban két tényezőből tevődik össze. Az egyik a varázslatos hegyvidék, 2000 méter fölötti hegycsúcsokkal, mély kanyonokkal, hömpölygő folyókkal, gleccsertavakkal és kiterjedt erdőkkel. A másik pedig a tengerpart, a meseszép, változatos öblök az Adriai-tenger partján.
Van persze egy harmadik tényező, amelyhez már kellett az ember jelenléte és építő tevékenysége is, ez pedig az épített környezet. Montenegróban garantáltan elvarázsol mindenkit a világörökség részének nyilvánított történelmi emlékek hosszú sora. Régi épületek és komplett városok csábítják a turistákat arra, hogy ne csak az esti séták alkalmával barangoljanak a lecsiszolódott kövekkel borított utcácskákon, hanem nappal is, amikor minden megcsodálható teljes pompájában.
Nézzük is a kihagyhatatlan látnivalókat szépen sorban!
Budva óvárosa
Az egyik legrégibb települések egyike az Adriai-tenger partján. A legenda szerint több mint 2500 éve alapította a föníciai király fia, akit Zeusz száműzött Théba városából. Az óvárosi részt kőfal veszi körül, amelyet a XV. században emeltek köré. A város hangulata és történelmi jellege sok turistát vonz akár szezonon kívül is. Nyáron sok kulturális eseménynek ad otthont Budva városa, fesztiválok, koncertek és színházi bemutatók programjain is részt vehetnek a nyaralók, amikor éppen nem a tengerben pancsolnak vagy a parton napoznak.
Sveti Stefan
A közigazgatási értelemben Budvához tartozó település főként félszigetéről ismert, amelyet egy keskeny földnyelv köt csak össze a szárazfölddel. Az 1960-as években az aprócska sziget házait szállodákká alakították át, és így létrehoztak itt egy szálloda- és pihenőszigetet.
Sveti Stefan évszázadokon át halászfaluként működött, egy kis templom állt csak a szigeten. A Velencei Köztársaság fennállása idején stratégiai szerepe volt. Miközben a birodalmon belül komoly autonómiával rendelkezett a hely. A velencei hajók elleni kalóztámadások leverésében segédkeztek, cserébe nem kellett adót fizetniük. A települést és templomát Szent István vértanúról nevezték el.
A National Geographic által a világ 50 legszebb helye közé választott sziget ma már magántulajdon, csak a rajta található szálloda vendégei tartózkodhatnak rajta.
Sveti Nikola
A helyiek által Školj-nak, a turisták által pedig Hawaiinak is becézett Sveti Nikola Montenegró legnagyobb szigete. Közel két kilométer hosszan nyúlik el a budvai part közelében. A turisták legnagyobb értékének a strandokat vélik, ugyanakkor a sziget csodálatosan gazdag tengeri és földfelszíni élővilággal rendelkezik. Barlanggal, ősi templommal, keresztes lovagok sírjával, egy eltűnt kor emlékezetével és megannyi legendával is találkozhatunk itt. Félszigetként él a régiek emlékezetében, nem szigetként, ami a jelenlegi állapota, amit víz alatti titokzatos kövek, egy elfeledett út romjai is bizonyítanak.
A Sveti Nikola elnevezést a sziget a rajta megtalálható több, mint ezer éves templom neve után kapta, amelyet a matrózok védőszentjének, Szent Miklósnak szenteltek.
Herceg Novi óvárosa
A Kotori-öböl bejáratánál elhelyezkedő romantikus tengerparti városka. A településre különösen jellemző a kultúrák keveredése, amely már a középkorban elkezdődött, és lenyomatát lépten-nyomon láthatjuk, amikor az óvárosban sétálunk. Spanyolok, olaszok, oroszok, osztrákok és még sokan mások uralkodtak ezen a területen, valamennyien nyomot hagytak maguk után.
A régi épületek magukon viselik a többezer éves kultúra jegyeit, de magát a város megalapítását a 14. század végére datálják. Templomok, várak, paloták, könyvtár, múzeumok, történelmi emlékek hosszú sora található ebben a városban.
Dubrovnik illetve Horvátország közelsége miatt gyakori, hogy az utazók Montenegró ezen részén szállnak meg sokkal olcsóbban, mintha Dubrovnik környékén tennék ugyanezt, majd átruccannak a főbb látványosságok megtekintésére Horvátországba is.
Španjola erőd (Spanyol erőd)
Már több mint fél évezrede áll Herceg Novi városa felett. Alapjait a spanyolok rakták le 1538-ban. Az építkezést a törökök folytatták és egy sor, I. Szulejmánt dicsőítő feliratot hagytak maguk mögött.
Érdekes hely, amelyet feltétlenül be kell iktatni a városnéző kirándulásba, különösen a nagyszerű kilátás miatt, amely a város és az öböl felé tárul elénk.
Kék barlang (Plava Špilja)
Herceg Novi közelében, 6 km-re a központtól található a Plava Špilja, azaz a Kék barlang. Csodálatos élmény lehet mindenkinek meglátogatni ezt a különleges helyet és megfürdeni a barlangon belül a világoskék tengerben. Arra érdemes felkészülni, hogy ezt sokan gondolják így, ezért bizonyos napokon és napszakokban meglehetősen zsúfolt lehet a helyszín.
Csónakok, hajók leginkább a közeli Zanjice strandról indulnak a barlanghoz, amely a Zlatna luka szurdok és a Mokra gora fok között helyezkedik el. Két bejáraton át is bejuthatunk a barlangba, az egyik igen széles, de alacsony, a másik bejárat szűkebb, de magasabb. A turistákat szállító hajók a szélesebb bejáratot használják a biztonságosabb hajózás miatt.
Amikor a tenger nyugtalan és nagyok a hullámok, akkor nem indulnak hajók ehhez a célponthoz. A barlang területe olyan nagy, hogy egyszerre több hajó is elfér benne. A víz mélysége a belső részen 3-5 méter, a barlang maximális magassága 9 méter. A különlegessége abban rejlik, hogy a tenger itt hihetetlenül tiszta, a barlang falairól visszatükröződik a beszűrődő napfény, amely a tengervizet csodálatos kékre színezi. Az emberi szem úgy látja, hogy szinte kék színben fluoreszkál. Innen kapta a nevét is. A legenda úgy tartja: ha valaki meztelenül megfürdik a Kék Barlang vizében, egyből 10 évet fiatalodik. Egy próbát megér, már csak a kaland miatt is. 😉
Shkodrai-tó (Skadarsko Jezero)
Ez a Balkán legnagyobb édesvízi tava, amely Montenegróban található és Albániába is átnyúlik. Az ország egyik legszebb látnivalója, amelyet 1983-ban nemzeti parkká nyilvánítottak. A tavat földalatti vízforrások táplálják édesvízzel, ezért van az, hogy a hőmérséklete egész évben nagyjából állandó. A mintegy 270 négyzetkilométeres természetes élőhely madárparadicsom is egyben. Több mint 270 különböző madárfajnak ad otthont. A Shkodrai-tó a dalmát pelikánok otthona, ha szerencsések vagyunk, arra is van esélyünk, hogy egy hajókirándulás alkalmával megpillantsuk ezeket a csodálatos állatokat.
A tó több helyről és kilátópontról is festői látnivalót és számtalan lélegzetelállító tájat kínál. A gyönyörű kis kolostorszigeteket (Beska, Gorica és Moracnik nevű szigetek) is meglátogathatja, aki arra jár, valamint néhány klassz vízi tevékenységet, például a kajakozást, a csónaktúrát és az úszást is ki lehet próbálni ebben a csodálatos környezetben. A látványos vízfelület látogatható része mindössze nagyjából 20 kilométerre található Montenegró legjobb strandjaitól, ezért kirándulásra is kiválóan alkalmas, ha valaki már megunta a tengerparton heverészést.
Tara folyó völgye (Tara-kanyon)
A Tara kanyon a Durmitor Nemzeti Parkban található, amely az UNESCO listáján, mint a világörökség része szerepel. A völgy 78 km hosszú és a legmélyebb részén 1300 m mély, a Grand Canyon után a világ második legmélyebb kanyonja. Csodálatos természeti környezet, nem véletlenül lett a vadvízi evezősök kedvenc célállomása.
Meredek partjait élénkzöld színű lombhullató növényzet és sötétzöld színű tűlevelű fenyőerdő borítja, amely otthont ad számos gyógynövénynek is. Több mint 80 felfedezett barlangot rejt, amelyek egy része még nem teljesen feltárt és vannak olyanok is, ahol megmutatkoznak az egymásra rakódott kulturális rétegek, amelyek élő bizonyítékai annak, hogy az őskorban emberek éltek ott.
Találhatók itt magas sziklás és kavicsos teraszok, homokos strandok és a folyó vize annyira tiszta, hogy akár ihatunk is belőle. A látvány egyszerűen lélegzetelállító, a gyönyörű természet és a zuhatag nem csak raftingos, de turista szemmel is lenyűgöző.
Érdekes látnivaló még a környéken a Tara híd, amely 1938 és 1940 között épült. Amikor elkészült, ez a híd volt a legnagyobb közlekedési létesítmény az egész európai kontinensen. 1942-ben, a II. világháborúban lebombázták a vasbeton híd utolsó ívét, hogy megnehezítsék az országon belüli hadi mozgást. 1946-ban lett újjáépítették, az eredeti tervek alapján.
Durmitor Nemzeti Park
1952 óta nemzeti park, 1980 óta pedig az UNESCO védelme alatt áll. Montenegró észak-nyugati részében találjuk ezt a vidéket, amely a tengerszint felett 500-2523 m magasságig változatosan csipkézett hegyekből és a közöttük futó völgyekből és tavakból áll. A Durmitor legmagasabb csúcsa, a Bobotov Kuk (2523 m).
Sok hegymászó, túrázó és pihenni vágyó azért keresi fel a nemzeti parkot, mert elvarázsolja őket ez a mesebeli, vadregényes világ. A park drámaian nyers vidékét egyre többen fedezik fel. Ezen a vidéken főleg kisebb településeket találunk, amelyeken a lakosság elsősorban mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik a mai napig is. Természetesen egy jó ideje a turizmus is bevételi forrásnak számít, mert olyan népszerű időtöltések jelentek meg a környéken, mint a kerékpárbérlés, a túrázás, a síelés, a raftingolás vagy a kajakozás.
A karsztvidék jellemző növényei a moha, a fűfélék, valamint a törpefenyők. Nem csak a növényvilága különleges a parknak, hanem a madár és a pillangó állománya is. Számíthatunk rá, hogy kirándulás közben különleges pillangókat láthatunk, hiszen Európa szerte különlegesnek számító példányok élnek itt.
Kotori-öböl (Boka Kotorska)
Kotor és környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt 1420 és 1797 között. A város akkori képét formáló velencei hatás máig érződik a településen. Persze nem csak emiatt hódít a turisták körében Montenegró ezen része.
A Kotori-öböl egyike azoknak az adriai öblöknek, amelyek a legmélyebben benyúlnak a szárazföldbe, pazar és egyedülálló természetes élőhelyet hozva ezzel létre. Az öblöt a turisták mellett a delfinek is kedvelik, gyakran látni a barátságos tengeri emlősöket, akik nem tartanak az emberi közelségtől sem.
A térség egyik leginkább látogatott része Kotor városa. Az UNESCO védettségét élvező középkori óvárosba három különböző kapun keresztül juthatunk be, amelyek közül a legismertebb a kikötő felől nyíló tengeri kapu. Tetejére Jugoszlávia diktátorának, Titonak egy mondását vésték. Innen 1-2 perces sétatávolságra található a Szent Trifun Székesegyház, Kotor legfontosabb látnivalója.
Az eredetileg római stílusú templom építését már a 9. században elkezdték, de a ma látható épület nagy részét már az 1100-as évek második felében fejezték be. Az 1667-es földrengésben súlyosan megrongálódott, és csak az ezt követő helyreállítási munkák során építettek hozzá két tornyot, és alakították ki a híres rózsaablakot. A székesegyházban őrzik Európa egyik legnagyobb egyházi tárgy gyűjteményét, amelynek legféltettebb darabja az ezüst domborműves oltárkép.
Az óvárost körülölelő 5 km hosszú, néhol 20 méter magas városfal felkúszik az elképesztően meredek hegyoldalba is, egészen 260 méteres tengerszint feletti magasságig, ahol a Sveti Ivan erődítmény emelkedik védelmezőn a település fölé. Megéri egy fárasztó séta felfelé, mert garantáltan innen nyílik a város legszebb kilátása.
Templomszigetek a Kotori öbölben
A Kotori-öbölben 3 apró sziget található. Perast kisvárosból áthajózhatunk a Szirti Madonna szigetére. A legenda szerint egy elsüllyedt hajó roncsához kezdtek ezen a részen köveket hordani, így létrehozva a szigetet, bár valószínűbb, hogy eleve egy zátony emelkedett ki a vízből, és azt bővítették ki a helyiek végül egy szigetté. Az itt álló (eredetileg ortodox, napjainkra katolikus) templomot 1620-ban építették, és azóta is a tengerészek fontos zarándokhelye.
A Szirti Madonna-szigettel szemben emelkedik a víz fölé a Szent György-sziget, ahol korábban a helyiek temetkezési helye volt. Ma bencés kolostor működik itt, a szerzetesek teljes elzártságban élnek, így ez a sziget turisták számára nem látogatható.
Az öböl bejáratánál fekszik Mamula szigete. A rajta álló erődöt és börtönt az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a 19. században építették. Ma már csak romjai láthatóak. A szigetre hivatalosan nem közlekedik hajó, de a közeli Kék Barlanghoz tartó kirándulóhajók ki szoktak kötni fél órára, hogy a vállalkozó szellemű turisták körbejárhassák a sok szörnyűséget látott falakat.
Perast
A Kotori-öböl egyik legszebb települése, nagyjából 500 állandó lakossal és a szezonban sok turistával. Csendes, a régmúlt idők hangulatát idéző városka a régi értékek és a nyugalom kedvelőinek.
Több történelmi jelentőségű épület, illetve rom is található a városban. Szinte azt mondhatjuk, hogy az egész település egy nagy múzeum. A sokszínűséget a vallásban is megtalálhatjuk, ezt hivatott jelképezni a városban található 7 kis templom, amelyek egyikét a Szirti Madonna szigeten találjuk.
Néhány hangulatos étterem és pizzéria is megtalálható a településen, azonban ezek egyike sem a hajnalig tartó hangos zenéről és mulatozásról híres.ű
Njegoš mauzóleum
A Kotori-öböl fölé 1749 méter magasodó Lovcen-hegy kedvelt kirándulóhely. A hegytetőre egy hosszan tekergő szerpentinen autózhatnak fel a tériszonnyal dacoló bátrak, amelynek szinte minden kanyarulatából egyre szebb és szebb kilátás tárul elénk, ahogy haladunk felfelé. Az autót egy parkolóban lehet hagyni, ahonnan még 461 lépcsőfokot kell leküzdeni, és egy alagúton is átsétálni, mire ténylegesen a két hegycsúcs közül az egyikre felérhetünk.
A hegygerincen kanyargó keskeny járdán haladva Montenegró nemzeti költőjének a mauzóleumához érünk. A 19. század közepén élt II. Petar Petrović-Njegoš volt a leghíresebb montenegrói költő, egyben filozófus és püspök. Ő építtette a hegytetőn álló kápolnát és kívánsága szerint itt helyezték örök nyugalomra. A mauzóleum mögött található egy kilátó. Innen már nemcsak a Kotori-öbölre, hanem a környező hegyvidékre is elképesztő panoráma tárul elénk, ha tiszta az idő. Innen gyönyörködhetünk a Dinári-hegység párába vesző fehér csúcsaiban és az alattuk húzódó zöld hegyi legelőkben.
Tivat – Porto Montenegro
Tivat a Kotori-öböl középpontján helyezkedik el. Kellemes klímája, változatos. Kedvelt üdülőhely, nemcsak nyáron, hanem télen is.Montenegró egyik legfiatalabb települése. Turisztikai fellendülése a hetvenes évek elején kezdődött, amikor megépült a közelében a repülőtér, amely mindössze 4 kilométerre fekszik a várostól, így a kikötői sétányról is megfigyelhetjük ahogy a menetrend szerinti gépek le- illetve felszállnak.
Egy érdekes látnivaló a városban a Veliki Gradski Park. Ez az egyik legnagyobb városi park egész Montenegróban. A XIX. század végén alapították. A park számos ritka növénynek ad otthont, amelyek a világ minden tájáról kerültek ide.
Ha ezen a vidéken járunk, érdemes megnézni még a közelben található Virágok szigetét (Ostrovo Cvijeća), a Plavi Horizonti homokos parton pedig jót napozhatunk és fürödhetünk a csodásan kék tengerben.
Tivatban van az Adria (beleértve még az olasz Adriát is) legmodernebb jachtkikötője, a külföldi befektetők által létrehozott Porto Montenegro.
Ostrog kolostor (Manastir Ostrog)
Szerb ortodox templom magasan, egy hegybe építve, mintegy 100 km-re Kotor városától. A legnépszerűbb zarándokhely Montenegróban, és az egyik leglátogatottabb templom a Balkánon. A világ minden részéről keresik fel hívők, de nem hívő turisták is szép számmal. A zarándokok szerint, aki itt imádkozott valaha, annak kevesebb gondja lett az életben, ha pedig valamilyen betegsége volt, akkor meggyógyult.
A kolostort Vasilije Jovanovic alapította. Elképzelni sem tudjuk, hogy a 17. század technológiájával hogyan voltak képesek az építők a szinte függőleges sziklafalat megközelíteni, az építőanyagot a helyszínre juttatni. A végtelen hit és emberi akarat ereje ösztönözte az ortodox egyházat arra, hogy mindössze pár évvel a halála után szentté avassák az alapítót, akinek már életében is csodák és különféle jótétemények kötődtek a nevéhez. Ostrog napjainkban Montenegró egyik legfontosabb zarándokhelye, nem csak a pravoszláv hívők számára.
Ulcinj
Montenegró déli csücskében fekszik a többségében albán lakosú Ulcinj, amely hosszan elnyúló homokos tengerpartja, színes történelme és kedves, vendégszerető lakosai miatt lett vonzó célpont a turisták számára.
Ulcinj óvárosa az egyik legrégebbi építészeti hagyományokkal rendelkező település az egész Adriai-tengeren. A legfontosabb látnivaló az óváros keleti peremére épült Citadella. Az erődítményt még az illír időkben kezdték el építeni. A VI. században két kaput nyitottak az erőd oldalában. A keleti kapun a tengert lehetett elérni, míg a nyugati kapu a szárazföld felé nyílik.
A legtöbbet a velenceiek tettek hozzá a város kinézetéhez, majd a török uralom alatt továbbépítették. A Torony a Citadella legmagasabb pontja. Az erődítmény tetejére a későbbi évszázadokban két és három emeletes barokk és reneszánsz stílusú kőházakat építettek.
Cetinje
Ez a város volt Montenegró egykori fővárosa. A Lovcen hegység délkeleti oldalán helyezkedik el, 670 méter magasan. A térképen Podgoricától DNY-ra találjuk, kb. 30 kilométernyi távolságban. Nevét a Cetina folyóról kapta.
A tengerpartokról több helyről szerveznek ide kirándulásokat, amelyek meg lehet tekinteni a város fő nevezetességeit. Ezek a Királyi Palota, a Szent Péter kolostor-együttes, Danilo püspök mauzóleuma, a Kék Palota, a Zeta-ház, a volt nagykövetségi paloták, a Vlaska templom, valamint a Cetinje és Kotor közti régi út. Egy cetinjei kirándulást érdemes bevállalni, mert bővelkedik a kulturális örökségekben.
Cetinje eséllyel pályázhat az Európa legcsapadékosabb települése címre. A városra évente mintegy 4000 mm eső esik.
Amint azt láthatjuk, Montenegró bővelkedik az izgalmas látnivalókban. Érdemes úgy szervezni a nyaralást, hogy alkalom és idő legyen akár mindegyik felsorolt helyszín meglátogatására.
