A szemünk talán a legfontosabb érzékszervünk, és szinte nincs másik olyan, amelyik ennyire összetett. Az emberi szem másodpercenként akár több millió információt is képes befogadni és azonnal feldolgozni. Hogyan is működik valójában a szemünk? Hogyan jönnek létre a képek, amiket látunk, és testünknek még melyik részei vesznek részt ebben az összetett folyamatban? Válaszolunk ezekre a kérdésekre is, tartson velünk, olvasson tovább!
Hogyan működik a szemünk?
A látásunk egy komplex folyamat része. Már mielőtt meglátunk valamit, a szemben és az agyban egy sor önálló lépés zajlik le. A retina és a látókéreg közötti látópálya munkájáról van szó, amely a szemtől indul és egészen az agyig tart. A látás folyamata pedig a következő: az emberi szem elnyeli és a retinára gyűjti a körülötte lévő fényt. Ez az elsődleges vizuális érzékelés. Ezután a látóidegen keresztül mindkét szem továbbítja ezt a képet az agynak, ahol megtörténik a feldolgozásuk, és ez az, amit látásnak nevezünk. Mindennek, amit látunk tehát a fény az alapja és legfontosabb összetevője. Ezért van az, hogy sötétben gyakorlatilag semmit nem látunk.
Tehát ahhoz, hogy lássunk egy tárgyat, fénynek kell lennie. Ezt a fényt pedig a tárgy visszaveri, majd ezt a visszaverődést a látórendszerünk feldolgozza. Ha ránézünk valamire, a szemünk elnyeli az onnan visszaverődő fényt. A beérkező fénysugarak először a kötőhártyán, majd a szaruhártyán haladnak át. Ezt követően az elülső csarnokon és a pupillán mennek keresztül, aztán a fény megérkezik a szem lencséjéhez, ahol az összegyűjti a sugarakat és továbbítja őket a retinára. Ott rendeződnek végül a vizuális információk. A pálcikák a fénylátásért, a csapok pedig az élességért és a színekért felelősek. Ezek az információk eljutnak a látóideghez, onnan közvetlenül az agyba, amely ismét értékeli és értelmezi, majd összeállítja azokat, hogy kialakíthassa azt a képet, amit végül látunk.
Éleslátás közelre és távolra
Az egészséges szem automatikusan, segítség nélkül és könnyedén vált fókuszt közeli és távoli tárgyak között, hogy minden távolságra élesen lássunk. Ezt a dinamikus készséget nevezzük akkomodációnak, más néven alkalmazkodásnak. Ebben a szemlencsénk rugalmassága segít.
Ha a szemlencse teljesen ép, akkor képes megváltoztatni az alakját, ezzel pedig alkalmazkodni is képes a közeli és távoli tárgyakhoz attól függően, hogy mit szeretnénk látni. Egy normál szemlencse lapos és hosszúkás alakja a távoli tárgyakra való fókuszáláshoz ideális, amikor viszont közeli tárgyakat szeretnénk élesen látni, a szemlencse domborúvá válik, hogy váltson a távolságok között és közelre tudjunk fókuszálni. Az alkalmazkodás mindig beindul, ha a látógödörben homályosan jelenik meg egy kép. Ebben a bonyolult folyamatban sokféle zavar felléphet, amelyek mind azt eredményezi végső soron, hogy az éleslátás nem minden távolságra és nem minden esetben fog működni.
Milyen okból lehet szükség szemműtétre?
A szemműtétek fő oka a látás minél hosszabb időre, azaz tartósan történő javítása. A műtétek típusai azonban jelentősen eltérnek. Attól függően, hogy a látásromlás vagy az éleslátás megszűnése, megváltozása milyen okból következett be, különböző műtéti eljárások jelenthetik a megoldást. Azt, hogy egy-egy konkrét esetben műthető-e a páciens, és várhatja-e egy ilyen beavatkozástól a látása javulását, mindig az egyénre szabott előzetes vizsgálatsorozat tudja csak meghatározni.
A szürkehályog és a megoldást jelentő műtét
A szürkehályog eredeti, görög nevén katarakta (cataracta), amely szó vízesést jelent. Az ókorban még úgy gondolták ugyanis, hogy a látásromlást a pupilla területe mögötti folyadékok lefolyása okozza (innen a megnevezés), azonban a szürkehályog valójában a szemlencse elhomályosodását jelenti. A szürkehályognak különböző típusai vannak, amelyek közül egyesek már az elején jelentős látásromlással járhatnak. Más cataracta típusok pedig még előrehaladott állapotban sem járnak nagyobb látásromlással.
Jó hír, hogy a mai műtéti technikáknak köszönhetően már kezdetleges állapotában is lehetséges operálni a szürkehályogos szemet, így akár jelentős látásjavulást érhetünk el. Nem érdemes halogatni az eljárást, mert egy túlérett szürkehályog műtéti eltávolítása több nehézséget tartogat, ezáltal a műtét is több kockázatot rejt, és a páciensnek több kellemetlenséggel járhat. Nem is beszélve azokról az évekről, esetleg évtizedekről, amelyeket a páciens egy időben lezajlott sikeres műtét után jobb látással is eltölthetett volna.
Sajnos a tudomány jelenlegi állása szerint a szürkehályogot eltávolítani csak műtéti úton lehet, de szerencsére a modern műtéti technikáknak köszönhetően ez már egy gyorsan, pontosan és fájdalommentesen kezelhető elváltozásnak számít. Tapasztalt szakember kezei alatt egy átlagos szemműtét kb. 10-15 percet vesz igénybe szemenként, amely során az elszürkült szemlencse helyére egy tiszta műlencse kerül beültetésre.
A szürkehályog megjelenésének első jelei a következők lehetnek:
- Homályos/ködös látás
- Kontrasztcsökkenés
- Dioptriaváltozás (akár rövid időre látásjavulás is bekövetkezhet)
- Kettőslátás (ritkábban előforduló tünet)
A szürkehályog legáltalánosabb tünete azonban a látás változása, amely egy idő után homályos látással jár együtt. A kezeletlen szürkehályog, bár ritka hazánkban, de ha elhanyagolják a problémát, az akár funkcionális vaksághoz is vezethet.
Fontos, hogy a tapasztalt látásromlás okainak feltérképezéséhez teljeskörű szemészeti vizsgálatra van szükség.
A lézeres látásjavító műtét
Egyre többen vannak, akik szeretnének megszabadulni a szemüveg és/vagy kontaktlencse viseléssel járó kényelmetlenségektől, kellemetlenségektől. Összefoglaljuk, hogy milyen látásproblémák esetén érdemes lézeres szemműtétet választani, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy ahány szem, annyi látásprobléma létezik.
Amint azt már cikkünk első részében kifejtettük, a szem egy rendkívül összetett és precíz szerkezet, aminek már a legkisebb elváltozása is fénytörési hibákhoz és ezáltal látásproblémákhoz vezethet. Fénytörési hibáról akkor beszélünk, ha a szemünkben a szaruhártya és a szemlencse nem képes éles képet létrehozni a látóideghártyán. A különböző fénytörési hibák sok esetben a látásminőség romlásával járnak. A mai modern lézeres látásjavító kezelések, műtétek ezekre a fénytörési hibákra kínálnak gyors, fájdalommentes és akár egy életen át tartó megoldást.
A rövid- és távollátás, a belső szemtengelyferdülés (astigmia), valamint az ún. öregszeműség (presbyopia) tartoznak a leggyakoribb látásproblémák közé, amelyeket mind fénytörési hibák okoznak. Mit érdemes tudni ezekről a látásproblémákról és hogyan lehet kezelni őket?
A rövidlátás (myopia) lézeres kezelése
A rövidlátás gyakori fénytörési hiba, amely sokszor örökletes látásprobléma. A rövidlátók közelre nagyon jól látnak, a távoli tárgyakat azonban elmosódottan érzékelik. A rövidlátás oka lehet, hogy a szaruhártya görbülete nagy (túl domború), vagy a szemgolyó tengelye túl hosszú, ami miatt a szem fókuszpontja az ideghártya (retina) elé kerül, így a retinára elmosódott kép vetül.
A lézerrel javítható kezelési tartomány rövidlátással küzdők esetében általában mínusz 1,0 dioptriától mínusz 12,0 dioptriáig terjed. Egy fájdalommentes és gyors lézeres szemműtét csökkenti, laposabbá teszi a szaruhártya görbületét, így a kezelés segítségével a fókuszpont hátrébb, a látóhártya síkjába tolódik és ezzel megszűnik a homályos látás.
A távollátás (hypermetropia) lézeres kezelése
A távollátás egy ritkábban előforduló fénytörési hiba. A távollátók közelre és távolra egyaránt homályosan látnak. Számukra nehézséget okoz az olvasás, a gépkocsivezetés, de akár még a telefonálás is, szemüveg nélkül. A fokozott koncentrálás kényszere miatt gyakrabban jelentkezhet náluk fejfájás, mint azoknál, akik jól látnak minden távolságra.
A távollátásra mondhatjuk, hogy alattomos látásprobléma, mert fiatalabb korban a szem alkalmazkodóképessége olyan hatékony, hogy emiatt hosszú ideig rejtve maradhat. A távollátás oka, hogy a szaruhártya görbülete túl kicsi, a felszíne pedig túl lapos vagy a szemgolyó tengelye túl rövid, amelynek következtében a fénysugarak a retina síkja mögé fókuszálódnak.
A lézerrel javítható kezelési tartomány távollátóknál általában plusz 1,0 dioptriától plusz 6,0 dioptriáig terjed, azonban fontos tényező a szaruhártya vastagsága. A gyors és biztonságos lézeres kezelés a szaruhártya görbületének növelésével kezeli a távollátást, amelynek következtében a fénysugár fókuszpontját a látóhártya síkjába hozza, így szüntetve meg ezt a kellemetlen látásproblémát.
A belső szemtengelyferdülés (astigmia) lézeres kezelése
Az astigmia, vagyis a belső szemtengelyferdülés szintén egy igen gyakori látáshiba. Ennél a látásproblémánál a szaruhártya alakja egy rögbilabdára hasonlít, amelynek két görbülete van, egy domborúbb és egy laposabb. A fénysugarak emiatt nem egy pontban vetülnek a látóhártyára, ezért nem keletkezik éles kép. Az astigmia a szaruhártya nem megfelelő, szabálytalan alakja következtében kialakuló képtorzulás, amelynek során a szaruhártya nem képes a fényt egy pontra fókuszálni.
Astigmia esetében általában a mínusz 6,0 dioptria és plusz 6,0 dioptria közötti értékek kezelhetők. A lézeres szemműtét szabályossá teszi a szaruhártya alakját olyan módon, hogy több görbületet kezel egyidejűleg annak érdekében, hogy a látóhártyán egy pontban gyűljenek össze a fénysugarak. Ennek eredményeként megszűnik a homályos látás.
Az öregszeműség (presbyopia) lézeres kezelése
Negyven éves kor felett szemünk alkalmazkodóképessége jelentősen csökkenhet, ezt nevezzük presbyopiának, vagyis öregszeműségnek. A szem alkalmazkodóképessége normál esetben 12-16 dioptria, ám az életkor előrehaladtával az akkomodáció minden évtizedben mintegy 2,5 dioptriával csökken. A jelenség oka, hogy a szemlencse elveszíti rugalmasságát és a közeli és távoli tárgyak nézésekor képtelen megváltoztatni az alakját, éppen ezért közelre és távolra más-más dioptriájú kiegészítő szemüvegre van szükség.
Létezik olyan lézeres szemműtét típus, amelynek segítségével megszabadulhatunk az olvasószemüvegünktől. A speciális eljárás során a szaruhártya fénytörését különböző mértékben változtatják meg a szaruhártya közepétől kifelé haladva, amely lehetővé teszi, hogy látása közelre, köztes távolságra, illetve távolra is kiváló lehessen.
Összességében elmondható, hogy ha látásromlást, látásélesség problémát tapasztalunk, érdemes minél előbb felkeresni a szemész szakorvost, alapos vizsgálatot kérni, és vele átbeszélni a további teendőket, lehetőségeket.
